Az albínóság a galamboknál egy egyszerű mutáció. Ez egy olyan tulajdonság, ami vagy az apától, vagy az anyától öröklődik. Ha albínó jelenik meg a dúcban, az azt jelenti, hogy valamelyik felnőtt galamb a génjeiben hordozza az albínóságot.                                                                                                                  Albínó bármely tenyészetben megjelenhet, az ilyen mutációk a föld összes állatában megtalálhatók. Vannak pl: albínó nyulak, békák, vidrák, pingvinek de még az embernél is előfordul. De mi is az albínóság valójában?                                     Az albínóság azért alakul ki, mert nincs melanin termelődés a test egyik részén sem. Ezért van az, hogy az albínó nyúl és ember szeme rózsaszínű. Ha belenézünk egy nem albínó ember szemébe, az biztos, hogy nem piros, hanem monjuk kék színű. A szín, amit látunk, attól függ, hogy mekkora a melanin termelődés  .Több melanin több fényt ver vissza , ettől sötétebb lesz a szem színe: barna vagy fekete. Kevesebb melanin esetén szürke vagy kék a szemünk.  Az albínó mutáció a galamboknál nem ugyanaz, mint más állatoknál. A melanin a tollak színező anyaga is, ezért, ha egyáltalán nincsen, a tollak fehérek, de ritka kivételként más színek is lehetnek. A mi galambjainknál nem fordul elő ilyen, de egyes trópusi fajoknál igen. Néha láthatunk képet olyan albínó madárról, amely, annak ellenére, hogy albínó, színes tollakkal is ékeskedik.  Az albínóság olyan mutáció, mint más színmutáciok. Az is előfordulhat, hogy egy galamb pl. csak is barna, kék vagy opálszínű. Pusztán ránézés alapján nem lehet megmondani, hogy egy egy galamb albínóe, vagy sem. Még  egy albínó galambnak is lehetnek színek a nyakán, pl. kék vagy zöld. Ennek oka, hogy a tollak belsejében lehetnek apró fényvisszaverő gömböcskék. Ehhez azonban a pigmenteknek semmi közük nincs. Akkor viszont hogy mondhatjuk meg egy galambról, hogy igazi albínó-e, vagy csak egyszerűen fehér? A válasz egyszerű. Csak meg kell nézni a szemét, és ha rózsaszín, akkor a galambunk albínó. Azért pont rózsaszín, mert a nap belesüt a szemekben lévő hajszálerekbe, és a fény azokról visszaverődik. Mivel nincs pigmentjük, az albínó galambok nehezen látnak a napfényben. A napfényre való érzékenységük miatt a látásuk rosszabb, mint a nem albínó galamboké. Az egy szerű fehér galamboknak sötét színű szemük van.                                                                                                                                              Sok albínó állat illetve ember veszélynek van kitéve, mikor napfény éri a bőrüket, mert testükben nem termelődik melanin, ami visszaverné a nap sugarait. Az albinó galamboknak van egy nagy előnyük az albínó emberekkel szemben:  tollaik, amik megvédik őket a káros sugaraktól. ám még így is gyengébb a védelműk, mint a nem albínó fajtársaiké.                                                                     A galamboknál az albínóság nagyon ritka mutáció. A tenyésztők igyekeznek megszabadulni az ilyen példányoktól, ugyanis ha a dúcban albínó galamb van, és nem vesszük észre időben, valamint a gén hordózóit nem különítjük el, hamarosan az egész dúcban albínó galambok lesznek.                                                                    Ha a tenyészetünkben az albínók el vannak kerítve a nem albínóktól, akkor tarthatunk akár albínó tenyészetet is, persze az ilyen nagyon ritka. Kevés fényben és a ragadózoktól védve jól elvannak, azonban az életidejük így is rövidebb lesz, mint normális fajtársaiké. Kedves és kezes háziállatokká válhatnak, ha azonban más fajtákkal tenyésztői illetve versenyzői babérokra vágyunk, szabaduljunk meg tőlük, mert állományunk teljesitményét nagyon leronthatják.