A Strasszer sz�rmaz�sa, nev�nek eredete �s a fajta fejl�d�se A fajtaklub t�rt�nete Hab�r a Strasszer sz�rmaz�s�r�l, nev�r�l �s a tov�bbfejl�d�s�r�l m�r sokat �rtak, folyamatosan �jabb t�nyek l�tnak napvil�got. Az 1982-es "Strasszer � sz�rmaz�s � tart�s �teny�szt�s" monogr�fi�mban illetve az 1982 �s 1987 k�z�tt megjelent "Strasszer Lapok"-ban megjelent �r�sok hi�nyosak, �s tov�bbi kieg�sz�t�st ig�nyelnek. Meg kell eml�teni m�g az egyre �tfog�bb� v�l� "Strasszer-kr�nik�t", melyhez eg�szen 1904-ig visszany�l�an szakmai �r�sokat lehetett hozz�f�zni. Ez�ton szeretn�k k�sz�netet mondani Josef Wintjes Legdennek a sok szakirodalom �tenged�s��rt.Azt az elfogadott �s sokat id�zett t�nyt, hogy a Strasszer b�lcs�je Morvaorsz�gban ringott, Dr. K�hschelm rendk�v�l t�zetes �s �tfog� tanulm�ny�ban (DKZ 1/93) meger�s�tette.Volny-Naklo lelkip�sztor volt az els� Strasszer-tart�, mivel saj�t kor�ban "egy hatalmas baromfiudvarral �s nagy sz�m� Strasszerhoz hasonl� rajz� galambokkal" rendelkezett. Az is bizony�tott, hogy mindenekel�tt a nikolsburgi galambpiac illetve Br�nn, Poisdorf �s Laa-n k�zvet�t�s�vel ker�lt B�csbe ez a galambfajta. �gy jelent�s r�sze volt a t�k�letes�t�sben �s az elterjed�sben a n�met-cseh �s az osztr�k teny�szt�knek. Az osztr�k teny�szt�ket illeti a tisztelet az�rt is, hogy a ki�ll�t�sok megrendez�s�t elterjesztett�k Morvaorsz�gban is. Ugyan nem tudjuk pontosan, milyen galambok keresztez�s�b�l sz�rmazik ez a fajta, de minden arra utal, hogy a Mond�nokat, a Firenzeieket �s a Szirti galambokat el�sz�r nem sz�nd�kosan keresztezt�k. Az is felt�telezhet�, hogy az els�, nem ellen�rz�tt keresztez�sek m�r 1850 el�tt megt�rt�ntek. 1850-re m�r rendelkeztek a galambok egy bizonyos egys�gess�ggel. Ezek a Mond�nhoz hasonl� rajz� galambok, melyeknek feh�r tollazata �s sz�nes fej- �s sz�rnypajzsa valamint fekete rajza volt, abban a korban Strasszernak sz�m�tottak. Az evez�tollak �s a h�t sz�ne azonban eg�szen a sz�zad v�g�ig feh�r volt. N�h�ny galambon hegyes vagy teljesen feh�r, lekerek�tett f�s� volt! Hogy hegyes f�s�j�ek m�g sok�ig l�teztek, olvashat� Schachtzabel 1911-es „Prachtwerk s�mtlicher Taubenreisen” (A galambok pomp�ja) c�m� k�nyv�ben. A fajta kialak�t�sakor begyeseket is felhaszn�ltak, �gy gyan�that�an id�nk�nt megjelent a gy�ngyszem �s az enyh�n felf�jt begy. Akkoriban a soksz�n� galambok k�z� sorolt�k �ket. Arr�l is olvashatunk, hogy �jb�l keresztezt�k �ket a Firenzeivel annak �rdek�ben, hogy a cs�r sz�n�t jav�ts�k, f�leg a v�r�s�kn�l �s a s�rg�kn�l. A sz�nek jav�t�s�hoz t�bbsz�r is a ty�ktark�t haszn�lt�k, hogy elt�ntessenek n�h�ny nemk�v�nt k�llemi tulajdons�got: a feh�r homlokfoltot, a magas �ll�st �s a v�r�s szemgy�r�ket.Ismeretes, hogy ezid�t�jt m�s, a Strasszerhoz hasonl� galambok is megjelentek.�gy kiteny�sztettek Olm�tz k�rny�k�n egy valamivel kisebb galambot, amelynek sz�nes feje �s farka volt �s p�tty�s sz�rnypajzsa. Csak a Nikolsburgi k�s�bbi bekeresztez�s�vel alakult ki a val�di, de a main�l valamivel kisebb Strasszer, melyt�l a mai Morva strasszer sz�rmazik. Az ismert teny�szt�, Prokop-Br�nn meger�s�ti ezt a Gefl�gel B�rse (GB) 36/29. sz�m�ban megjelent k�zlem�ny�ben.A nevet illet�en sem tiszt�zott a helyzet. Erich Ruckblack Ford�totta: Mihala Bogl�rka