Haszongalambok
2008.12.02. 15:44
A kpen a king haszonvltozat lthat az ugy nevezet Palomas king(Utility king)
Haszongalambok
Gyjtfogalom, amelybe a galambhs ellltsra kitenysztett fajtkat soroljk. A specilis h. kitenysztsekor kvetkezetesen az idelis testnagysg, a kivl hsformk (mell), a kifogstalan szaporasg s nevelkszsg, a gyors fejl.-kpessg, a szeldsg, s az edzettsg (ellenllsg) fejlesztsei trekedtek. Legismertebb fajti az ris posta (Giant [e. dzsjent] homer), a king (haszonking), a texn s a carneau [e. krno] (amerikai—francia carneau). Az ris posta az USA -bi szrmaz haszonfajtk egyike. Nagyobb testtmegvel, zmkebb alkatval klnl el a versenyposttl. Kifejlett hmjei 680-770 g, toji 620-710 g testtmegek. Legfbb gazd. rtke nagy szaporasga. vente 12—13 fikt nevel, amelyek 28—30 napos korra tlagosan 450-460 g-ot nyomnak. A king galambot szzadunk elejn tenysztettk ki az Egyeslt llamokban. A tenysztk klnbz szelekcis irnyzatokat kvetve hoztk ltre a fajta killtsi s haszontpus vltozatt. A king killtsi tpusnak legfbb jellemzi: az impozns megjelens, a zmk, tmeges testalkat, a rvid trzs. Melle terjedelmes s kifogstalanul izmolt. Elnyben rszestik az 1 kg-nl nagyobb tmeg pldnyokat. A testtmeg nvelse s a kllemi szempontok kizrlagos rvnyestse trvny szeren cskkentette a szaporasgot. A haszontpus king kisebb test s ezzel sszefggen jval szaporbb. A tojk testtmege kifejlett korban 700—850 g, a hmek 900 g. Fiki 28—30 napos korra 500—600 g testtmeget rnek el. A legismertebb haszonfajtk egyike az autosex jelleg texn, amelyet Texas llamban (USA) tenysztettek ki az 1950-es vekben. Testformi hsosak, alkatilag leginkbb a kingre emlkeztetk. Melle szles s mly, ers domborulata kifogstalanul izmolt. A texn galamb a 70-es vek elejn jutott el nagyobb ltszmban Mo.-ra. A francia carneau zmk, telt izomzat, alacsony lls , haszontpus fajta. A kifejlett hmek testtmege 570—650 g, a tojk 450—500 g. A ngyhetes fikknak legalbb 400 g testtmegeknek kell lennik. Az amerikai—francia carneau-t vszzadunk elejn tenysztettk ki (USA) a Franciaorszgbl importlt carneau cltudatos szelekcijval, aminek eredmnyeknt a legrtkesebb intenzv haszonfajtk egyikt sikerlt ltrehozni.
|